Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vízrajz képes leírás - Alföld.tlap.hu
részletek »

Vízrajz - Alföld.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: alfold.tlap.hu » Vízrajz
Keresés
Találatok száma - 7 db
Duna

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat-kelet irány helyett észak-dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél-észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna-Majna-Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

Fehér-tó

Fehér-tó

Tömörkénytől Szegedig húzódik a látnivalókban és természeti értékekben egyaránt gazdag Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Fontosabb élőhelyei a szikes és halastavak, morotvák, mocsárrétek, homok és szikes puszták. Legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy hajdani szikes tóból kialakított halastó rendszer. A tanösvény a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát mutatja be. A 3. állomáson, a XI. sz. halastó mellett felállított kilátótoronyból jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe. A másik nagy halastórendszert, a Csaj-tavat is kedvelik a madarak: 269 fajt figyeltek meg rajta. A tóra épített madárles kunyhót szakvezető kíséretében vehetik igénybe, max. 8-10 fős csoportok.

Körösök

Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket. A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 , 007537 km2, ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

Maros

Maros

Maros folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 749 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.

Szamos

Szamos

A Szamos vízgyűjtője Románia és Magyarország területén helyezkedik el, s mint ilyen, jelentős mértékben hozzájárul mindkét ország vizeinek jellegéhez. A Szamos, mint egyike a legszennyezettebb erdélyi folyóknak, számos tudományos kutatás alanyát képezte és képezi napjainkig (pl. az 1992-es és 1996-os Szamos-expedíció). A kutatások eredményei és következtetései számos tudományos cikk és kötet formájában láttak napvilágot. A legjelentősebb ezek közül a TISCIA MONOGRAPH SERIES-ben 1999-ben megjelent összefoglaló kötet, amely egységes módon próbálja bemutatni az addigi munkák eredményeit, illetve felhívni a figyelmet a vizek szennyezésének igencsak aktuális veszélyeire. A tulajdonképpeni Szamos folyó több, kisebb mellékágból áll össze, amelyek geológiai és földrajzi különbségeik révén egyedülálló összképet adnak a Szamos folyó egészének. Így, Kelet, Dél-Keleti irányból érkeznek a Meleg- és Hideg-Szamos vizei (68 és 50 km). Magashegységből eredve (Bihar hegység, illetve Gyalui havasok) mindkettő gyors folyású hegyi folyó, amely változatos, értékes növény- és állatvilággal rendelkezik. Különösen megragadó a Szamos-Bazár védett terület, amely a Meleg-Szamos forrásvidékénél helyezkedik el. Gyalunál egyesülve a Meleg- és Hideg-Szamos létrehozza a Kis-Szamost (110 km), amelynek jellege megváltozik: egy lassú folyású, kanyargós, dombvidékre jellemző folyó jön létre.

Hirdetés
Tisza

Tisza

A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, a jelenlegi hossza 962.2 km, a szabályozás előtt 1420 km volt. A Tisza az Ukrajnában levő Máramarosi-havasokban 1886 m magasságban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik. A vízgyűjtő területe 157000 km2. A Visó torkolatától 63 km hosszan az ukrán-román határon folyik. Magyarországot a 744.5 fkm-nél éri el. Tiszabecstől kezdődik a 25.2 km hosszú ukrán-magyar határ. A Tisza mindkét partja Szatmárcsekétől, a 719.3 fkm-től magyar terület. A 643 fkm-től, Lónyától 17.2 km-en újra az ukrán-magyar határon, majd 5 km-en a szlovák határon folyik a 620.8 fkm-ig. Magyarországi hossza 584 km. A 159.6 fkm-nél átlépi a szerb határt. A Tisza Slankamennél, az 1214.5 fkm-nél ömlik a Dunába. A Tisza hegyvidéki szakasza 200 km hosszú, az ukrajnabeli Visó torkolatáig tart, nagy esésű, sekély vízű folyó. A Felső-Tisza a Szamos torkolatáig (686 fkm) tart, 266.4 km hosszú, a magyarországi rész csak 58.6 km. Magyarországon ez a rész a leggyorsabb, 3.5-5 km/h sebességgel folyik, 60-100 m széles és 1-2.5 m mély, a meder kavicsos, lejjebb homokos. A víz tiszta, I. osztályú, de 2-3 °C-kal hidegebb mint a következő szakasz. A víz járása gyors, órák alatt több métert áradhat, a víz zavarossá, hideggé válik. Nehézségi foka ZWB-ről ZWC-re, Tiszabecsnél WW I. vadvízzé válhat, hirtelen árhullámra lehet számítani.

Tisza-tó

Tisza-tó

A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava[1] és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Az Alföld északi részén, Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik. Területe 127 km2, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km2-nyi sziget található benne. 1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.

Tuti menü